2013. december 25., szerda

Karácsony

Karácsony

Ez az ünnep szép és boldog.

Aki boldog az idáig olvassa,és örüljön,hogy jól telik az ünnepe,szép ajikat kapott,és bejglivel töltött hassal húzódjon hátrébb a képernyőtől. Megértésüket köszönjük.

Alternatív Karácsony

"A lelkivilágom olyan stabil,mint egy leomló mészkőfal" by: én

A logikátlanság az egekig ér, és a híres Freud mélylélektanos elfojtásos majd hirtelen kitörős dolog is működik..tesztelve.
Néhány dolog megkérdőjeleződött bennem,elvesztettem az emberiségbe vetett hitem..mert láttam a sok gonoszságot,és rosszindulatot ami a világból sugárzik. Lehet,hogy a nagy része nem felém,de a világba és így eljut hozzám is.

Valamiben viszont nem győzök magam felett..nem értem magam. 
A segíteni akarás..és az elítélés között vacillálok.
Ez az eset már megtörtént..segítettem,ahogy tudtam. Mégis,emiatt,most elítélem az illetőt.
Nem,nem velem csinált,hanem magával,és főleg ez bánt igazán...azt hiszem.
Nem értem,hogy ez neki miért jó..és ezért elítélem...
...vagyis elítéltem,mert most ezek a sorokat írva könnyebb egy picit...

Hát,meglátjuk,hogy mit hoz a jövő..
Igazából fogalmam sincs..főleg egy bizonyos illetővel kapcsolatban. 
Az érzéseimet amúgy se értem..és most még félig-elítélés is van iránta.
Na,majdan meglássuk....gondolom,ha egy picit rendbe teszem ezt a káoszt a lelkemben. 

Addig is Boldog Karácsonyt! (éshát,bocsánat kedves olvasó,hogy rád zúdítottam ezeket..Gomenesai.) 

(Frissités: Hát..amúgy nem ilyen vészes a helyzet..majdnem 1 nap elteltével,már nem látom ilyen borúsan a dolgokat)(Boldog karácsonyt :DD  És kedves kisérettségizők: Sose hagyjon el benneteket a remény :D )(Fecsegő poszáta..hihi :D ) 

2013. december 6., péntek

Állandó világ

A világ állandósága

Ma az egyik barátnőmmel beszélgettem,s nem másról,mint a barátokról,az életről,a megbocsájtásról,az alkalmazkodásról,a szeretetről és a nagy "mi lesz ha" kérdésről.
Sok mindenre jutottunk.de amit most ki szeretnék emelni az az állandóság.

A világot,amely körül vesz minket olyan időtlen és állandónak érezzük,főleg így középiskola tájékán.
Minden nap ugyan azokkal az emberekkel találkozunk,velük vagyunk,nevetünk,sírunk,hülyeségeket csinálunk és a barátságunknak időtlennek érezzük,mert a kezdetére nem emlékszünk,és a végét még nem látjuk.
Ez az egyensúly felborul,amikor valaki kiesik közülünk...Az egység felbomlik,a társaságból hiányzik valaki és rájövünk,hogy amit időtlennek hittünk az egy szempillantás alatt fel tud borulni.
Hát..igen..és ilyenkor kezdünk el gondolkozni,hogy egyszer ennek tényleg vége lesz. A megszokott emberek szépen lassan kiesnek a napi megszokásból és habár a helyüket újak váltják,a hiányuk mégis érződni fog.

Ezt a kiesést már az idősebb tagok a  baráti társaságba járók közül megtapasztalták, a fiatalabbak még nem tudják elképzelni,hogy azután hogy lesz

Mindenesetre ameddig még ott vagyunk,örülünk minden pillanatnak,amit velük tölthetünk,ők meg..még tényleg nem tudják,hogy mi vár rájuk.

Ami viszont valószínű,hogy boldog időkként fognak visszagondolni ezekre a napokra..és ránk,akik az emlékeik szereplői voltunk.

Mégis,ez így van jól,habár elsőre ijesztő..de az állandóság fontos..de a változás is.

Egyszer minden napnak vége,minden hét eltelik..és távolink fog tűnni az az idő,ami még most van.
De addig is minden napot boldogan éljünk meg együtt,azokkal,akik segítenek cipelni a terheket..és átsegítenek rajtuk.

Ha meg hát vége? Akkor ez azt jelenti,hogy az idő lejárt..a idő kereke forog tovább,és ezáltal minket is hajt előrébb. És nem ragadhatunk le sehol sem,hanem végig kell csinálnunk,csak lehet,hogy másokkal,máshol..de a régi barátok segítségével együtt.

(Gomene,lehet,hogy egy pöppet szétszórt lett,kérlek nézzétek el..mostanában ez a szétszórtság is jellemző rám :I Hihi )